Kérdések és válaszok a Crohn betegségről

 

 

 

Az ismeretlen eredetű krónikus gyulladásos bélbetegségek (IBD) közé a colitis ulcerosa és a Crohn betegség tartozik.

 

Mit jelent az IBD?

 

IBD (inflammatory bowel diseas): ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegség

 

Mi a Crohn betegség?

 

A gyomor-bél csatorna ismeretlen eredetű gyulladásos betegsége, amely elsősorban a vékonybél alsó részét (ileum) és a vastagbelet érinti, de az emésztő traktus bármely részében előfordulhat. A betegség általában a fiatal korban jelentkezik és évekig – évtizedekig tart. A betegség alatt kiújulások (relapszusok) és megnyugvások (remissziók) jelentkeznek. A Crohn betegségre jellemző a sürgető hasmenés, amely alkalmanként vért is tartalmaz. A görcsös hasi fájdalom szűkületet, a társuló láz tályog jelenlétét, végbéltáji sipoly vagy repedés jele lehet.

 

Mi jellemző a Crohn betegségre?

 

Étvágytalanság és súlycsökkenés előfordulhat. A tünetek intenzitása az enyhétől a súlyosig terjedhet. Az ebben a betegségben szenvedő emberek aktív és produktív életet élnek. A Crohn betegség krónikus betegség, a kiváltó okát nem ismerjük. A jelenleg alkalmazott gyógyszerek mérséklik a tüneteket, de nem nyújtanak gyógyulást.

 

 

Örökölhető a Crohn betegség?

 

A Crohn betegség hajlamos családi halmozódásra. Különböző tanulmányok kimutatták, hogy a betegek csaknem 1/4-ének van egy Crohn betegségben vagy colitis ulcerosában szenvedő közeli rokona. Jelenleg nem lehet előre megmondani, hogy mely családtagnál fog a Crohn betegség kifejlődni.

 

 

Mik a Crohn betegség tünetei?

 

A hasi fájdalom és hasmenés gyakran a legkorábbi tünetek. A hasmenés lehet véres, nyákos. A fájdalom elsősorban a köldöknél vagy az alatt jelentkezik. Ezek a tünetek általában étkezés után jelentkeznek. Étvágytalanság, fogyás, izületi fájdalmak és láz gyakori panaszok. Korai tünete lehet a Crohn betegségnek a végbél fájdalmassága, mely járhat (a bőr berepedése), fisztulával (kóros nyílás a végbélnyíláshoz közeli bőrön), melyen keresztül összeköttetés van a bél és a külvilág között vagy tályoggal.

 

 

Hogyan diagnosztizálják a Crohn betegséget?

 

A diagnózis a fentebb leírt klinikai tüneteken alapszik. Legelőször is a hasmenés fertőzéses eredetét kell kizárni, illetve igazolni és szükség esetén azt kezelni. Ezt követően szigmoidoszkópos vagy kolonoszkópos vizsgálat következik. A szigmoidoszkópia során hajlékony eszközt vezetnek a végbélen keresztül a vastagbél alsó szakaszába, hogy megtekintsék a gyulladásos folyamat kiterjedését és súlyosságát. A kolonoszkópia során ugyanilyen eszközzel a teljes vastagbelet vizsgálják át. Ezen vizsgálat során az orvos meg tudja határozni, hogy a folyamat a vastagbél melyik szakaszát érinti. A vizsgáló orvos mintákat is vehet a vastagbél nyálkahártyából, melynek szövettani feldolgozásával a colitis ulcerosát el lehet különíteni egyé, végbélvérzéssel járó betegségtől, mint például a vastagbelet érintő Crohn betegség, vastagbél diverticulum és rák.

Ha sikertelen a vastagbél endoszkópos áttekintése, a vastag és vékonybél kontrasztanyagos feltöltése (irrigoszkópia, vékonybél passzázs vizsgálat) nyújthat segítséget. A hasi UH (ultrahang) vizsgálat az aktivitás megítélésében, a CT (computer tomográfia) és az MRI (mágneses rezonancia vizsgálat) a belső sipolyok és tályogok esetében kerül alkalmazásra. Ezek a képalkotó eljárások a felmerülő műtéti beavatkozások tervezésénél nélkülözhetetlenek.

Jelenleg olyan speciális laboratóriumi diagnosztikai módszer, amely a Crohn betegség lehetőségét egyértelműen alátámasztja, vagy kizárja nem áll rendelkezésre.

A laboratóriumi vizsgálatoknak elsősorban a már felismert betegségek aktivitásának megítélésében lehet szerepe.

 

 

 

Milyen gyógyszerek használatosak Crohn betegség kezelésében?

 

A ma alkalmazott gyógyszerek a következő csoportokba sorolhatók:

  1. Aminoszalicilátok: ezek aszpirin szerű gyógyszerek, úgy mint az 5-aminoszalicilsavak (5-ASA, mesalamin, olsalazin) és a sulfasalazin. Szájon (oralisan) vagy a végbélen (rectalisan) keresztül adhatók, és megváltoztatják a szervezet gyulladáskeltő és fenntartó képességét. A gyulladás csökkentésével jelentősen csökkennek az olyan tünetek, mint a hasmenés, végbélvérzés és a görcsös hasi fájdalmak. Ezek a gyógyszerek hatékonyan alkalmazhatóak az enyhe és közepes súlyosságú colitis ulcerosa kezelésében és a colitis ulcerosa kiújulásának megelőzősében. A Crohn betegségben tartós alkalmazásuk szintén megkísérelhető. A készítmények hatásának helye jelentősen eltér a különböző gyógyszereknél.
  2. Kortikoszteroidok: ide tartozik a prednisolon, metilprednisolon és a budesonid, stb. Ezek oralisan, rectalisan és intravénásan adhatók. Kifejezett gyulladáscsökkentők, Crohn betegségben alkalmazásuk gyakori.
  3. Immunmoduláns gyógyszerek: ide tartozik az azathioprin vagy Imuran és a 6-mercaptopurin. Alkalmazásuk csökkenti a steroid igényt.
  4. Kiegészítő gyógyszerek:

ampicillin,

ciprofloxacin

stb.

·        vas és vitamin készítmények (a felszívódási zavar következményében kialakuló hiányállapotok pótlására)

  1. Biológiai hatóanyagok: pl. Inflixamab (Remicade) speciális indikációnál, elsősorban

      sipolyok jelentkezésénél jönnek számításba

  1. Kiegészítő táplálék bevitel:       elemi diéta

kalória, fehérje bevitel

 

 

Mikor van szerepe a sebészeti kezelésnek a Crohn betegség esetén?

 

A sebészeti beavatkozás akkor válik szükségessé, ha gyógyszerekkel már nem lehet kontrollálni a tüneteket, illetve ha bélelzáródás, tályog vagy egyéb szövődmény alakul ki. A legtöbb esetben a megbetegedett bélszakaszt eltávolítják és ezután a belet ismét egyesítik. Ezt nevezik rezekciónak és anasztomózisnak. Noha a sebészei beavatkozás megszűntetheti az akut panaszokat, mégsem tekinthető gyógyító eljárásnak, mivel a betegség gyakran visszatér az anasztomózisnál vagy az ahhoz közeli bélszakaszon. Crohn betegségnél a szükséges sebészi beavatkozást a bél lehetséges megóvása vezeti.

 

 

Fontos-e a táplálkozás a Crohn betegségben?

 

A megfelelő táplálkozás alapvető a krónikus betegségek esetén, főleg az olyanokban, melyekre a hasmenés, étvágytalanság, a tápanyag bélből való csökken felszívódása jellemző. Ezen tényezők hatására ugyanis a szervezet folyadékot, tápanyagokat, vitaminokat és ásványi anyagokat veszít. Bár  úgy tűni, hogy a tápláléknak nincs szerepe a Crohn betegség létrejöttében, a könnyű ételek fogyasztása kevesebb kellemetlen érzéssel jár, mint a fűszeres, rostdús ételek fogyasztása. A betegek egy része tej fogyasztás után a hasmenés fokozódására panaszkodik. A legtöbb gasztroenterológus a Crohn betegek számára kiegyensúlyozott, ízletes, választékos, könnyen emészthető étrendet javasol páciensének.

 

 

Az érzelmi stressz okozhatja a Crohn betegség tüneteinek kialakulását, illetve kiújulását?

 

Mivel a test és az elme között szoros kapcsolat van, az érzelmi feszültség befolyásolhatja a Crohn betegség lefolyását, mint ahogy más betegség esetében is. Noha emocionális problémák alkalomadtán megelőzik a Crohn betegség tüneteinek kiújulását, ok-okozati összefüggést nem lehet kimutatni a kettő között.

 

 

Lehetséges normális életet élni Crohn betegség esetén?

 

Noha ez egy komoly krónikus folyamat, a Crohn betegség csak igen ritkán végzetes. A legtöbb, ebben a betegségben szenvedő ember hasznos és produktív életet él, bár előfordulhat, hogy tartósan kell gyógyszert szedniük, illetve alkalmanként kórházi kezelés válhat szükségessé. A fenntartó gyógyszeres kezelésről kimutatták, hogy csökkenti a Crohn betegség kiújulásának gyakoriságát. A tünetek fokozódása közti időszakban a legtöbb beteg jól érzi magát és csak kevés panaszuk van. A betegek a kiújulás esélye miatt szoros gasztroenterológiai ellenőrzést, gondozást igényelnek.

 

 

A kérdéseket nemzetközileg vizsgált, az érintett betegek által felvetett problémák alapján állítottuk össze. A válaszokban a The Crohn’s and Colitis Foundation of America, az Europien Crohn and Colitis Oganisation és a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Colon Szekciójának állásfoglalásait összegeztük

 

 

 

Összeállította: Dr. Lakatos László

                        Dr. Újszászy László

                        Dr. Horváth Gábor

                        Dr. Tóth Veronika